2011. május 31., kedd
2011. május 28., szombat
2011. május 25., szerda
Aznap reggel, amikor arra felébredt,
szerelmes belé - valamit álmodott vele,
hogy mit, arra már nem emlékezett,
de az ébrenlét első pillanataiban még érezte
az elvonuló gyönyör utolsó hullámát,
és egész nap vele maradt valamilyen
boldog és tárgytalan izgalom;
az élet hirtelen megint
izgalmas és rejtelmes lett.
2011. május 21., szombat
2011. május 20., péntek
2011. május 19., csütörtök
2011. május 17., kedd
Az apró kérész mindössze egyetlen napig él. Egyetlen napig! Mégsem sajnáljuk érte, hiszen ezen a napon csak annak él, amit szeret. Szárnyra kap, a szélre bízza magát, játszik, élvezi röpke élete minden pillanatát. Úgy él, mintha nem lenne másnap, hiszen számára nincs másnap. Talán tanulhatnánk tőle. Képzeld csak el, ha úgy élnénk minden nap, ahogy ő éli egyetlen napját. Micsoda élet lenne!
2011. május 14., szombat
Elengedni valakit nem azt jelenti, hogy megszűnik a fájdalmad. Amíg szereted, fájni fog a hiánya. Ez nem baj. Attól még elengedheted. Sírva búcsúzunk egymástól, s ha igazi a szereteted, ez egy jó sírás. Elválasztva lenni bárkitől is, akit szeretünk: fáj. Ha már nem fáj, nem is szeretjük. Az elengedés nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre. Nem közönyt jelent. Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom őt szabadon repülni, szállni, a maga útján - abban a biztos reményben, hogy visszatalál majd hozzám. De amíg nincs itt, mindig hiányzik. És fáj...
2011. május 12., csütörtök
2011. május 11., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)











































