Manapság magasabbak az épületek és szélesebbek az útjaink,
De rövidebb a türelmünk és keskenyebb a szemszögünk.
Többet költünk, kevesebbet élvezünk.
Nagyobbak a házaink, de kisebbek a családjaink.
Több a kompromisszumunk, de kevesebb az időnk.
Több a tudásunk, de gyengébb az ítélőképességünk!
Több az orvosságunk, de kevesebb az egészségünk.
Megnöveltük tulajdonunkat, de lecsökkentettük értékeinket.
Sokat beszélünk, csak kicsit szeretünk, de túl sokat gyűlölködünk!
Eljutottunk a Holdra, és visszajöttünk,
De nehezünkre esik átsétálni az utcán, hogy találkozzunk szomszédainkkal.
Legyőztük a külső űrt, de nem győztük le a bennünk lévő űrt.
Magasabb a jövedelmünk, de alacsonyabb az erkölcsünk.
Mostanában több a szabadság, de kevesebb az öröm,
Valamint sokkal több az étel, de kevesebb a táplálék.
Napjainkban két fizetés adódik össze, a válás viszont annál több.
Manapság szebbek a házak, de több az összetört otthon.
Ezért javaslom mától kezdve:
Minden nap, amit élünk, egy különleges nap.
Keresd a tudást, olvass többet!
Ülj a teraszon és csodáld a kilátást anélkül, hogy az elvégzendőkre ügyelnél!
Ne őrizz meg semmit egy "különleges" alkalomra!
Tölts több időt a családoddal.!
Edd a kedvenc ételed!
Látogass el a helyre, amit szeretsz!
Az élet az élvezet pillanatainak láncolata, nem pedig túlélés.
Használd a kristálypoharakat, ne tárold a drágább parfümödet,
És használd minden alkalomra, amikor úgy érzed, erre vágysz!
Töröld ki a szótáradból az olyan kifejezéseket,
Hogy "alkalomadtán",vagy "majd egyszer"!
Írd meg azt a levelet, amit majd alkalomadtán írnál!
Mondd el családtagjaidnak és barátaidnak,
Mennyire szereted őket, ezért tehát ne hallgass el semmit,
Ami nevetést és örömet visz az életedbe!
Minden óra, nap és perc különleges,
És nem tudjuk, hogy nem ez lesz-e az utolsó...