2011. október 20., csütörtök


  Néha szavak nélkül kell megbocsátani.  
  Érteni a szavakban ki nem fejezett bánat  
  és a jóvátételre igyekvő szándék apró jeleit,  
  s jelekkel felelni a jelekre.  
  Felejteni ott, ahol feledésre van szükség,  
  megróni máskor azt, akinek szüksége van a megrovásra.  
  Az igazi megbocsátás, mint a szeretet általában,  
  intelligens és leleményes.  
  És alázatos is, legfőképpen talán alázatos.  









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése